1. Stratégiák a csalás megelőzésére
Tranzakciók valós idejű nyomon követése: A tranzakciós adatok valós idejű gyűjtése, beleértve a tranzakció összegét, idejét, helyét, résztvevőit, tranzakció típusát és egyéb információkat. Szükség lehet a tranzakcióval kapcsolatos egyéb információk gyűjtésére is, mint például a felhasználó eszközinformációi, IP-címe, böngésző típusa stb. Az összegyűjtött kereskedési adatokat kifinomult algoritmusok és modellek segítségével elemzik a rendellenes kereskedési minták azonosítása érdekében. Az elemzés magában foglalhatja az aktuális tranzakciók összehasonlítását a felhasználó korábbi kereskedési mintáival, összehasonlítását más felhasználók kereskedési mintáival, valamint a szokatlan tranzakciós gyakoriságok, összegek vagy földrajzi elhelyezkedések észlelését. A rendszer automatikusan észleli a szokatlan tranzakciókat, amelyek nem egyeznek az előre beállított szabályokkal vagy a gépi tanulási modellekkel. A rendellenességek közé tartozhatnak a hirtelen nagy értékű tranzakciók, a gyakori kis értékű tranzakciók, a magas kockázatú területekről érkező tranzakciók stb.
Csalás elleni modellek létrehozása: Elektronikus fizetési rendszerek kockázatértékelést és a tranzakciók előrejelzését hajthatja végre csalásellenes modellek létrehozásával: ezek a modellek általában big data és gépi tanulási technológián alapulnak, és elemezhetik a felhasználók korábbi tranzakciós viselkedését, eszközinformációit, földrajzi elhelyezkedését stb. csalás kockázata egy tranzakció során. A magas kockázatú tranzakciók esetében a rendszer szigorúbb felülvizsgálatot és ellenőrzést végez, hogy biztosítsa a tranzakció biztonságát.
Adatmegosztás és együttműködés: A csalások hatékonyabb kezelése érdekében az elektronikus fizetési rendszereknek meg kell osztaniuk az adatokat, és együtt kell működniük más érintett intézményekkel. A bankokkal, közbiztonsági szervekkel, csaláselhárító ügynökségekkel stb. kialakított együttműködési kapcsolatok révén az elektronikus fizetési rendszerek több csalással kapcsolatos információhoz és adathoz juthatnak, ezáltal pontosabban azonosíthatják és megelőzhetik a csalásokat. Emellett az elektronikus fizetési rendszerek blokklánc technológiát is használhatnak az intézmények közötti adatmegosztás és -ellenőrzés megvalósítására, javítva ezzel az adatok biztonságát és hitelességét.
Oktatás és biztonsági tudatosságnövelő tréning: A felhasználók és a kereskedők biztonsági tudatosságának javítása szintén fontos eszköz a csalás megelőzésében. Elektronikus fizetési rendszerek Népszerűsítheti az elektronikus fizetés biztonságával kapcsolatos ismereteket a felhasználók és a kereskedők körében biztonsági oktatás és képzés megtartásával, biztonsági tippek közzétételével és biztonsági tudatosítási tevékenységek népszerűsítésével, valamint megtanítja a csalások azonosítására, a személyes adatok védelmére és a csalási kockázatok elkerülésére.
2. Stratégiák a kettős fizetési problémák megelőzésére
Dupla költésről beszélünk, ha egy elektronikus fizetőeszközt egyszerre többször használnak fel vagy utalnak át különböző címzetteknek. A kettős költekezés elkerülése érdekében az elektronikus fizetési rendszerek a következő stratégiákat alkalmazzák:
Egyedi azonosító: Minden tranzakcióhoz egyedi azonosító (például tranzakcióazonosító vagy hash-érték) lesz hozzárendelve a tranzakció egyediségének és nyomon követhetőségének biztosítása érdekében. Így a rendszer még akkor is képes azonosítani és elutasítani a duplikált tranzakciót, ha valaki megpróbálja kétszeresen költeni a tranzakcióazonosító ellenőrzésével.
Elosztott főkönyvi technológia: Elektronikus fizetési rendszerek elosztott főkönyvi technológia (például blokklánc) használata a tranzakciós információk rögzítésére. Az elosztott főkönyvek decentralizáltak, nem manipulálhatók, átláthatóak és nyomon követhetők, és biztosíthatják a tranzakciós információk hitelességét és integritását. A blokkláncban minden tranzakciót több csomópont ellenőriz és rögzít, és a rekord befejezése után nem módosítható vagy törölhető. Ezért a kettős költés nem lehetséges egy blokklánc rendszerben.
Időbélyeg és zárolási mechanizmus: Az elektronikus fizetési rendszerben minden tranzakció kap egy időbélyeget, amely rögzíti a tranzakció időpontját. Ugyanakkor a rendszer zárszerkezetet is alkalmaz majd, hogy megakadályozza a kettős fizetést. Például amikor egy tranzakciót benyújtanak a rendszerhez, a rendszer zárolja a megfelelő elektronikus valutát, hogy megakadályozza annak újbóli felhasználását a tranzakció befejezéséig. Ez a zármechanizmus biztosítja a rendezett tranzakciókat és megakadályozza a dupla költekezést.
